Melyek a leggyakrabban használt antibakteriális befejező szerek a padlózoknihoz

Szorosan testhezálló természetüknek és a viselési beltéri környezetnek köszönhetően padlózokni nagyon érzékenyek a baktériumok és gombák szaporodására, ami szagokat és bőrproblémákat okoz. Ezért az antimikrobiális bevonatokkal történő funkcionalizálás kulcsfontosságú megközelítés a termék értékének és a fogyasztói élmény növeléséhez.

1. Szilikon kvaterner ammónium sók (Si-QAC)

A szilikon kvaterner ammóniumsó-vegyületek, mint például a 3-(trimetoxi-szilil)propil-dimetiloktadecil-ammónium-klorid (AEM 5700), a textiliparban a legszélesebb körben használt nem kioldódó antimikrobiális szerek közé tartoznak.

Hatásmechanizmus

A Si-QAC-k fizikai szúrással és töltésmegsemmisítéssel működnek.

Kovalens kötés: A felület kovalens kötéseket hoz létre a rostok, például a cellulóz és a fehérje felületével a sziláncsoportokon keresztül, rögzítve azokat a szálhoz, és tartós antimikrobiális védőréteget képezve.

„Lándzsa” hatás: A kvaterner ammóniumsó kationos végén lévő hosszú láncú alkilcsoportok (például az oktadecilcsoport) számtalan apró „lándzsára” hasonlítanak. Amikor baktériumok vagy gombák érintkeznek a kezelt rostfelülettel, a sejtmembrán negatív töltései erősen vonzódnak a kvaterner ammóniumsó pozitív töltéseihez.

Membránszakadás és elpusztulás: Ez az erős adszorpció megzavarja a sejtmembrán integritását, lehetővé téve a sejttartalom kiszivárgását, ami végül inaktívvá teszi a mikroorganizmust, és halálát okozza. Mivel ez a mechanizmus fizikai, a baktériumok nehezen tudnak célzott rezisztenciát kialakítani genetikai mutáció révén.

Szakmai előnyök

Nagy tartósság: A szálhoz való kovalens kötésüknek köszönhetően a Si-QAC-k kiváló mosásállóságot mutatnak, ellenállnak a gyakori otthoni mosásnak, és hosszú ideig megőrzik antimikrobiális hatékonyságukat.

Magas biztonság: A felület nem szivárog ki a szálból, így biztonságosan érintkezik az emberi bőrrel.

II. Fémion bevonat: ezüstion (Ag)

Az ezüstion az egyik legrégebbi és leghatékonyabb szervetlen antimikrobiális szer, amelyet széles körben alkalmaznak a csúcsminőségű funkcionális padlózoknikban.

Hatásmechanizmus

Az ezüstion antimikrobiális mechanizmusa egy többcélú, széles spektrumú kémiai reakció és citotoxicitás.

Aktív felszabadulás: A befejező szer jellemzően rögzítve van a szál felületén vagy felületén nanoezüst vagy zeolittal támogatott ezüst formájában. Nedves környezetben az ezüstatomok lassan felszabadítanak nagyon aktív Ag-ionokat.

Enzim-inaktiválás: Az Ag-ionok erős affinitást mutatnak a bakteriális sejtmembránok kéntartalmú csoportjaihoz (például a fehérjék szulfhidril-csoportjaihoz (SH). A légúti anyagcserében és -szállításban részt vevő kulcsfontosságú enzimekhez kötődnek, gyorsan inaktiválják azokat, és blokkolják az energiatermelést.

DNS/RNS interferencia: Az ezüstionok bejuthatnak a bakteriális sejtmagokba is, kötődhetnek DNS-hez és RNS-hez, és megzavarhatják a genetikai anyag replikációját és expresszióját, teljesen gátolva a baktériumok szaporodását.

Szakmai előnyök

Széles spektrumú és nagy hatékonyságú: Kiváló gátló hatást fejt ki a gyakori kórokozókkal, szagokat okozó baktériumokkal és gombákkal szemben.

Hőstabilitás: Szervetlen anyagként az ezüst kiváló hőstabilitást mutat, így alkalmas különféle rostok feldolgozására és magas hőmérsékletű vasalásra.

Szagszabályozás: Az Ag hatékonyan gátolja a lábszagot okozó mikroorganizmusok, például a Staphylococcus aureus szaporodását, közvetlenül megoldva a padlózokni szagszabályozási problémáját.

III. Természetes és bio alapú bevonatok: kitin és származékai

A környezetvédelem és a természetes tulajdonságok iránti növekvő igény kielégítésére természetes anyagokból származó antimikrobiális szereket is alkalmaznak a padlózoknikban. A kitin és dezacetilezett származéka, a kitozán fontos képviselői.

Hatásmechanizmus

A kitozán a természetben a második legnagyobb polimer a cellulóz után, és antimikrobiális mechanizmusa elsősorban a kationos polimerizáción alapul.

Polimer-gát: A kitozán molekulaláncok számos aminocsoportot (-NH2) tartalmaznak, amelyek gyengén savas körülmények között pozitív töltést hordoznak, így kationos polimerré válik.

Elektrosztatikus adszorpció: Ez a kationos tulajdonság lehetővé teszi, hogy erősen tapadjon a negatív töltésű baktériumsejt membránokhoz.

Membránpermeáció és kelátképződés: Adszorpció után a kitozán polimer láncok áthatolhatnak a sejtmembránokon, megváltoztatva azok permeabilitását. Ezenkívül a kitozán kelátképző hatással is rendelkezik, adszorbeálja a baktériumok túléléséhez nélkülözhetetlen fémnyomelemeket, megzavarja normál élettani funkcióit és gátolja növekedésüket.

Szakmai előnyök

Biokompatibilitás: A kitozán biológiailag nagymértékben lebontható és biokompatibilis, nincs mérgező mellékhatása az emberi szervezetre, így zöld és környezetbarát antibakteriális lehetőség.

Funkcionális sokféleség: Maga a kitozán bizonyos hidratáló és gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik a bőr számára, így a padlózoknik további bőrápoló előnyöket biztosítanak.

IV. Cink-pirition (ZPT) és triklozán (TCS)

Bár a triklozánt (TCS) számos országban és termékben korlátozták vagy betiltották környezetvédelmi és biztonsági megfontolások miatt, továbbra is történelmileg fontos textil antimikrobiális szer. A cink-piritiont (ZPT) elsősorban gomba- és korpásodás elleni alkalmazásokhoz használják, és néha textíliákra is alkalmazzák.

Hatásmechanizmus

Ezek a vegyületek jellemzően kioldható felületekként működnek.

ZPT: Megzavarja a sejtmembrán-transzportrendszert és a gombák energia-anyagcseréjét (például a lábgombát okozó ótvar), kiváló gombásgátlást biztosít, különösen a penészgombák és élesztőgombák ellen, amelyek a padlózoknihoz tapadhatnak.

TCS: Hatásmechanizmusa, hogy gátolja az enoil-reduktázt, a bakteriális zsírsavszintézis kulcsenzimét, ezáltal megakadályozza a bakteriális sejtmembrán felépítését.

Korlátozások

Alacsony tartósság: Ez a fajta felület könnyen kimosódik a szálakból, és általában gyenge mosásállóságot mutat.

Környezeti kockázatok: A TCS különösen aggodalomra ad okot környezeti maradványai és a vízi ökoszisztémákra gyakorolt ​​potenciális hatása miatt, ezért olyan tényező, amelyet szigorúan el kell kerülni a professzionális termelésben. A ZPT használatára szigorú környezetvédelmi előírások is vonatkoznak, amelyek általában megkövetelik az olyan szabályozások betartását, mint az EU BPR.